Arra kérdésre, hogy milyen formában, azaz tanfolyamon (oktató által vezetve) vagy könyvből/videóból (autodidakta módon) érdemes-e tanulni, több szempontot mérlegelve lehet érdemi választ adni. A döntést meghatározza a személyiségünk, képességeink és a költségkeretünk.

Kezdjük a legnyilvánvalóbbal, a költségekkel. Egy tanfolyam mindig többe kerül, mint egy tankönyv/videó. Ennek oka, hogy minimum az oktató órabérét meg kell fizetni, de ha személyes jelenlétű képzésről van szó, akkor pl. a terembérletet is, és más esetleg felmerülő költségeket is fedeznie kell a tandíjnak. Ha pedig céges szervezésben zajlik az oktatás, akkor ezeken felül még a cég működési költségeinek egy része is hozzájön. Egy adott képzésen, adott időpontban csak korlátozott számú hallgató tud részt venni, és így a megtérüléshez szükséges bevétel e limitált számú résztvevő között oszlik meg, ami meghatározza az egy főre jutó tanfolyami díjat. Ezzel szemben egy könyv jóval szélesebb potenciális közönséget tud adott időben elérni, és ezért a könyv kiadási és értékesítési költségei több vásárló között tudnak megoszlani, így az egy könyvre számított ár kisebb lehet a tanfolyaméhoz képest.

Az ár azonban nem szabad, hogy az egyetlen döntési kritérium legyen. Itt jönnek képbe a személyiség és egyéni képesség szempontjai.

Egy tankönyv/videó önálló feldolgozásához idő, szorgalom, kitartás és önmotiváció kell. Kicsit lazábban fogalmazva: önmagunkat kell rugdosni és lelki erőt adni, hogy magunknak allokált időben rendszeres leüljünk a könyv vagy a gép elé és tanuljunk, írjuk a példakódokat. Ezek a személyiségjegyek nem mindenkiben vannak meg. Ez nem hiba, hanem adottság, amihez alkalmazkodni kell. Az ilyen személyiséggel rendelkezőknek inkább ajánlható egy tanfolyam, ahol a motivációt, a rendszerességet és kitartást egy külső, személyes vezető biztosítja. De nem elhanyagolható a csoport motiváló ereje sem.

A harmadik figyelembe veendő szempont az az egyéni képesség, hogy kinek milyen gyors a felfogása és milyen erős a koncentráló képessége. Egy tanfolyamon a haladási ütemet nem mi, hanem az oktató határozza meg. Egy jó oktató persze figyeli a hallgatók reakcióit, és próbál igazodni a résztvevők figyelmi és felfogásbeli képességeihez. De ez egy csoport esetén csak bizonyos keretek között lehetséges. Vagyis azok, akiknek több idő kellene a hallottak megértéséhez és érdemi mentális feldolgozásához nem biztos, hogy elégedettek lesznek, és a végén esetleg kidobott pénznek fogják tartani a tanfolyami díjat. Nekik ajánlható lenne egy könyv vagy videó, de mi van akkor, ha a fentebb említett önmotiváció és kitartás terén nem erősek.

Nos, az ideális megoldás nekik a tanfolyam ÉS a tankönyv kombinációja. Ha az oktatáson nem világos valami, akkor otthon egy, a témát lefedő szakkönyvben utánanézhet, és a maga tempójában tudja megérteni. A könyv ilyenkor nem helyettesítője, hanem kiegészítője a személyesen hallottaknak. És mivel valószínűleg más didaktikai megközelítést alkalmaz, mint az oktató, így az ismeret azáltal is mélyülhet, hogy ugyanazt, de más kontextusban, más magyarázattal, és más példákkal olvashatja. Sőt, valójában az sem baj, ha egy kicsit „előre olvas” a könyvben, mert így könnyebb tudja majd követni az előadáson elhangzó dolgokat.

Az is kérdés, hogy kinek milyen jó a memóriája. Ugyanis egy tanfolyamon hallottak az emlékezetünkből idővel halványulni fognak. A tanfolyami segédletek pedig általában prezentációk, amelyekben természetüknél fogva nincsenek rögzítve a mélyebb részletek, így hónapokkal később már nem könnyű visszaidézni azokat. Itt is segítség lehet egy szakkönyv, ami mindig leemelhető a valós vagy virtuális polcról.

Függetlenül a formától (tanfolyam vagy könyv) a tanulási folyamat során szerzett ismeret csak akkor válik valódi tudássá, ha képesek vagyunk alkalmazni. Ehhez erősen javasolt hatékony módszer, ha magunk találunk ki feladatokat, kis mini projekteket, és teszünk önálló erőfeszítéseket a megoldásra. Ha elakadunk, megoldási ötlethez elővehetjük a tanfolyami jegyzeteinket, és/vagy az olvasott tankönyvet. Ilyenkor már hasznos a neten való célzott keresés is, valamint az AI segítségül hívása.

Fontos, hogy mindig egy – az adott tudásszintükhöz illeszkedő – egyszerű, de nem triviális feladattal kezdjük. Ugyanis ennek megoldásával jövő sikerélmény fog tovább lendíteni és motivációt adni egy újabb, kicsit nehezebb feladat megoldásához. Ha így lépcsőzetesen haladunk, akkor nem veszítjük el a kedvünket, és hetek, hónapok múlva visszatekintve meglepődünk, hogy honnan indultunk és hová jutottunk tudásban.

A Python tudásépítés lépésről lépésre az alapoktól az első asztali alkalmazásig című e-könyv mind önálló tanulásra mind egy tanfolyam kiegészítő anyagaként ideális mindazoknak, akik a Python nyelvet tanulni szeretnék és oda eljutni, hogy működő, akár grafikus felhasználói felületet is kínáló alkalmazást tudjanak önállóan írni.