Ebben a bejegyzésben pénzügyi befektetések elemzéséhez és értékeléséhez készítünk néhány függvényt. Ahhoz, hogy megértsük, hogy mit és hogyan számolnak e függvények, az alábbiakban a befektetések megtérüléselemzéséről, és annak pénzügyi alapeszközeiről adunk egy kis összefoglalót. Amikor befektetjük a pénzünket valamibe, pl. részvény, kötvény, ingatlan, akkor most, azaz a jelenben kifizetünk egy összeget és azt várjuk, hogy …
Objektumok karakterlánc-reprezentációját alapvetően a str() és repr() függvényekkel kaphatjuk meg. Azt, hogy ezek mit adjanak vissza, az egyéni osztályainkban a __str__ és __repr__ metódusok implementálásával határozhatjuk meg. A karakterlánc-reprezentációt a format() beépített függvénnyel is előállíthatjuk, amelynél arra is lehetőség van, hogy különböző formátumokat kapjunk attól függően, hogy második argumentumként milyen formátumkódot adunk meg. Szám- és …
Egyéni formátumkódokkal előállított karakterláncreprezentációk Read More »
Ha valamilyen digitális kijelzővel rendelkező készüléket vagy eszközt (pl. digitális óra, LCD kijelzős számológép, műszer stb.) szeretnénk programmal modellezni, akkor a hét szegmensből álló számjegyeket meg kell tudni jeleníteni a grafikus felhasználói felületen. Ezt célszerű azzal kezdeni, hogy megtervezzük a hétszegmenses számjegyek stílusát, formáját, vagyis azt, hogy az egyes szegmensek milyen síkalakzatok legyenek, illetve azt, …
Szeretnénk egy olyan speciális szótárobjektumot létrehozni, amelyben a str típusú kulcsok egy aláhúzásjellel kezdődjenek függetlenül a kulcs-érték párok szótárba kerülésének módjától /a szótár létrehozásakor, közvetlen értékadással, vagy az update(), illetve setdefault() metódushívásokkal/ és attól, hogy a bevitelkor milyen karakterlánc lett megadva kulcsként. Elsőre ez nem tűnik nehéz feladatnak, mert úgy gondolhatjuk, hogy egyszerűen célt érünk …
A dict szótárból öröklés problematikája, megoldása és alkalmazása Read More »
Objektumok megkülönböztetése, egyenlőségvizsgálata általában a példányra definiált adatattribútumok összehasonlításával történik. Azonban a pusztán csak az adatattribútumokon alapuló egyenlőségvizsgálat nem minden valós helyzetet tud megfelelően modellezni. Egy ilyet mutat be a következő ábra egyszerű, hétköznapi példája. A történet röviden: Jancsi és Pisti két kisgyerek, akik együtt szoktak játszani a közeli játszótéren. Egyszer Pisti egy szép piros …
Egykor népszerű volt egy olyan, magyarul Tili-Toli vagy 15-ös játékként (angolul sliding puzzle) ismert, egyszemélyes logikai táblajáték, amelynél egy 4 sorból és 4 oszlopból álló táblán 15 db megszámozott mozgatható lap (mező) van és egy mező üresen marad. A játék többnyire műanyagból készült, de fa kivitelezésben is előfordult. E változatok így néznek ki: A játék …
A konténerobjektumok alapvető megkülönböztető jellemzői, hogy számít-e a bennük foglalt elemek sorrendje és az, hogy megengedett-e, hogy ugyanazon elem többször előforduljon. Ez a két feltétel négy konténerkategóriát határoz meg. Ezt mutatja az ábra, ahol a Python releváns beépített alaptípusai vannak besorolva az egyes kategóriákba. Láthatjuk, hogy abban a konténerkategóriában, amelynél az elemek sorrendje nem jellemző, …
Ha dátumokkal és időpontokkal kell dolgozni, akkor igénybe vehetjük a szabványos könyvtár datetime modulját. Feladat lehet olykor, hogy a dátum és időpontokat vagy azok bizonyos részeit egy előre meghatározott struktúrájú karakterláncban kell megjeleníteni. Ilyenkor a datetime modul date, time vagy datetime osztálypéldányokra meghívott strftime() metódussal célt érhetünk. A karakterláncban az egyes dátum- és időkomponenseket formátumkódok …
A strftime() formátumkódjai helyett kifejezőbb nevek használata Read More »
Az egész számok közötti osztás műveletét két módon szoktuk mondani, ha például az osztandó 105 és az osztó 3: a) 105-ben a 3 b) 105 osztva 3-mal Bár a kettő megfogalmazást szinonimaként használjuk, de valójában a kettő szemantikailag nem azonos. Az a) esetben azt kérdezzük, hogy a 3 hányszor, hány egésszer van meg a 105-ben. …
Bennfoglalás és egyenlő egészekre osztás elvi különbsége és számítása Read More »
Az átlagszámítás, az átlagok a mindennapi életünk részei (pl. átlaghőmérséklet, átlagbér, átlagos infláció, egy befektetés több évre vonatkozó átlaghozama stb.). Leggyakrabban az egyszerű számtani átlaggal találkozunk, de a mértani átlag sem ritka, amit összeszorozható mennyiségek átlagolására használnak (infláció, hozamok, amortizáció stb.). Van még egy átlag, a harmonikus átlag, amit ugyan mindenki tanult középiskolában, de nem …